Mindig utáltam búcsúzkodni, főleg, mert nem is biztos, hogy végleg vége, de egy időre mindenképp. Túl sok a kérdés és túl kevés a költői szabadság. Túl sok az ismerős és túl kevés a hely az őszínteségre. És már nem ment a dolog, erőltetve pedig csak rosszabb lett volna.

Megölni viszont nem tudom, az túlságosan fájna, 4 évig voltam a társam valamiféle önkifejezésben.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Várakozással teliek a napjaim. A reggeleim leginkább. A legtöbbször csak fetrengek, hogy 'ne, nem akarok felkelni', de mostanában motivál valami. És a legérdekesebb, hogy nem tudom megmondani mi az pontosan. Valami amit meg kell lelnem, ami békét és örömet hozhat. És már maga a várakozás, olyan jó érzéssel tölt el, hogy komolyan meg akarom találni az okát. 

Így hát keresek. Ahol csak lehet. Mindenhol. A legtöbbször ez abban nyilvánul meg, hogy megyek, nem ülök a seggemen és nem kell társaság, elmegyek egyedül is ha kell. Így töltök hosszú órákat a parkban zuhogó esőben, iszogatok fincsi barna söröket pubokban egyedül és csak bambulom a meccset a kivetítőn. Mert nem ott járok. Totál el vagyok varázsolva, eléggé beszűkült a tudatom, mert csak ezen töröm a fejem. Viszont olyan jó érzés, hogy nem is baj, ha nem találom meg az értelmét, csak úgy keresgélhetek valamit a nagyvilágban.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Valahogy mégis csak ezt lett az én magányos elvonulásom a világ elől. Picit másképpen értelmezve persze. 

Mert hiába élek egy nagy civilizált városban, együtt emberekkel, mégis csak egyedül vagyok. Ez az én társas magányom, a szó legkevésbé sem negatív értelmében. Éppen ezt akartam, elvonulni kicsit az eddigi világomtól. Magammal lenni, egyedül. Ne függjön másoktól a boldogságom vagy éppen a bánatom. És ha ez sikerül, remélem olyan emberek fognak csak körülvenni, akik adnak is valamit, nem csak elvesznek.

Másrészről újra kell építenem az egész én képem. Az utóbbi egy évben rengeteget torzult, mérhetetlen mennyiségű komplexussal küzdök. A legnagyobb bánatomra, ez igencsak meglátszott a szexuális életemen.

Tehát ez a londoni elvonulásom sok dolog mellett az időről szól. Hosszabb időre van szükségem egy olyan helyen, ahová bizonyos dolgok nem érnek el. A sebek pedig begyógyulhatnak.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Remélem egy személy sem vette zokon, hogy mostanában mennyire keveset blogoltam. Ha mégis lenne ilyen személy a földön, biztosíthatom, hogy világmegváltó terveim előkészületei foglaltak le ennyire. Igyekeztem is az egészet nem nagy dobra verni és próbáltam a beavatottak számát is leredukálni. Tudnillik babonás vagyok.
Tehát sürögtem-forogtam, intézkedtem és hétfőn kaptam a hírt, hogy meg lett sündörgéseim  gyümölcse. 

Jövő szombaton költözök ki Londonba. Úgy gondoltam, hogy nagyon fel kéne forgatni az életem, mert igencsak egyhangúvá és monotonná vált. Emellett nem is akartam beleragadni bizonyos magánéleti problémákba. Nem utolsósorban pedig meg akarok tanulni normálisan angolul. 
Bár egyedül biztosan nem lesz könnyű, de reménykedem, hogy húgom nem olyan sokára követni fog és bízok benne, hogy a barátok és barátosnék tiszteletüket teszik majd nálam.

Megnyugtatok mindenkit, hogy igyekszem majd folyamatosan tudosítani a nagyérdeműt kicsiny életem, érdektelen történéseiről.

Phfááájjj, de be vagyok sózva!! 

 

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

TE-ATYA-ÚR-ISTEN!!!

 

(Most csak ennyi, holnap majd mesélek bővebben!)

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Szerintem, ha választanom kellene egyetlen egy dalt, akkor ezt választanám. Valószínűleg, mindenki tudja, hogy élek-halok a finnekért és lehet, hogy elfogult vagyok, de csak ők képesek ilyen eposzi dalt összehozni. Himnusz a hősökről. Hősökről, akiket ez a szám tenne azzá. Ezt hallgatva, képes lennék akár fegyver nélkül nekirohanni az ellenségnek, az ezer tó valamelyikének partján, a réges régi időkben. Számomra ennek a dalnak végeláthatatlan a buzdító ereje és végtelenné teszi a lehetőségek halmazát. Ezt a múzsikát hallva szeretném hősként kilehelni a lelkem. 

Nem hiába ez a csengőhangom. :)

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Most már le kellene feküdni, idáig tomboló energiáimmal küzdöktem és próbáltam csillapítani őket. A testem még nem fáradt, de a szemem már igen. Ez az ami véget vet a hajnali táncnak és pornónézésnek. De rég volt már ilyen jó estém egyedül! :)

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Szerelmesen szexelni a legzseniálisabb dolog a földön. Maga a szex a legősibb boldogságforrás, de ha ezt fokozva, olyannal csináljuk akibe szerelmesek vagyunk, az jóval több egyszerű testi kielégülésnél. Leszív, de valahol mégis feltölt. A lelkednek ad egy olyan boldogság injekciót, amit semmilyen más úton nem kaphatsz meg. Talán ezt az érzést hívják eggyé válásnak és nem fizikai értelemben gondolom. Az ilyen szex aztán az érzelmek túláradó tengere, ahol minden egyes mozdulat felér egy szerelmi vallomással. Igazából félek a mély víztől, de ebben a tengerben életem végéig hánykolódnék, és ha úgy hozzná a sors a legszebb halálom lehetne ebbe belefulladni.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Csak dübörög a Hammer sátorból a zene, iszonyú hangja van, de mégis van valami láthatalan dolog ami tompítja az egészet, bennt a fejedben, mert csak távoli halk hangnak hallod. Fekszel a félhomályban, átöleled, nem is, inkább szorítod és csak nagyokat pihegsz, magadba szívva annyit belőle amennyit csak tudsz. Semmi nem történik, hosszú percekig semmi, csupán érzed egyre jobban az egésznek hatását, hogy soha többet mást nem is akarsz csinálni, csak ezt.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

A Forrest Gump óta tudatosult bennem, hogy a padoknak és a buszra várakozás kombonak van egy különleges varázsa és hatása az emberekre. 

Lelkeket nyitogat. Emberi sorsok tárulnak eléd az egyik pillanatról a másikra. Válogatás nélkül és anélkül, hogy tudnál róla. Lehetsz bármelyik szereplő, a hallgató vagy a mesélő is egyaránt, de egyik szerepből sem egyszerű kilépni, mert megbűvöl. Ha mesélhetsz és megnyílhatsz az ragad magával és hallgató töretlen érdeklődése, de ugyan így megigézhet a beszélő felől érkező már-már bizarr nyitottság, ahogy magáról mesél.

Talán kis fekete lyukak, vagy más univerzumok, az egész világunkon belül, ahova néha belépünk, ott időzünk egy keveset és élvezzük azt, amik ott lehetünk, aztán persze mindenki továbblép és ott folytatja az életét, ahol a kis kitérő előtt befejezte. És milyen gyorsan telnek ezek a buszmegállós-pados nagy lelkizések. Nekem 1 hét alatt többször is volt részem benne. És igenis kellenek ezek a kis kitérők az életben. Mert mennyire jól tudnak esni. 

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Nem mondom, hogy be volt ígérve a dolog, de mindenképpen fel lett hozva a téma. Lehet, hogy túlságosan merész húzás lesz, és lesz aki előtt egy életre elástam magam, de ha csak úgy annyiba hagynám ezek után, akkor egy beszari csajnak tartanám magam, azt meg azért csak nem hagyhatjuk. Aki pedig pirulós, vagy akit nem érdekel, az ne olvassa.

Szóval.

Lényegében sokszor csinálom, elég sokszor, mert jól ismerem a testem és mert nagy az étvágyam. Rendben, hogy a maszti nem olyan mint a szex, de tény hogy a saját testedet jobban ismered bárkinél, minden megtett mozdulatot úgy teszel, hogy tudod mit fog kiváltani, de ezt még a legeslegjobb szerető sem tudja ilyen szinten űzni. Viszont egyik sem pótolhatja szerintem a másikat, mindkettőre szükség van, mert mindegyiknek meg van a maga szerepe és szépsége.

A maszti nálam nem a szex nélküli napokat tölti ki, nem csak akkor csinálom, vagy nem csak azért mert nem szexeltem. Bár tény, hogy kevesebb a maszti, ha van szex.

Néha tudatosan teszem, mert úgy érzem, most jó lenne, most kellene, de az nem olyan jó. Az esetek többségében viszont már eleve felizgat valami, nem hagy nyugton a vágy, csak fortyog bennem a kéj és szinte bizsereg a testem. Ennél jobb kiindulási pont nincs az önkielégítésre. Ez persze sokkal gyorsabb és sokkal jobb is, mint ha rá kell vennem magam az alap izgalmi állapotra. De ez is, meg az is van.

Hogy hol. Hát igazából bárhol (nem a nyílt utcán persze), de nem szeretek várni vele, ha nem otthon jön rám, de olyan a helyszín ahol megoldható, akkor az bárhol lehet. Legtöbbször és az alaphelyzet természetesen, otthon a pihe-puha ágyikóban, de ha nincs otthon senki, akkor tud nagyon szexi lenni a vándorlás. 

Hogy hogyan. Hát sokféleképpen lehet és sokféleképpen szoktam is. Ritkán nézek előtte vagy közben pornót, bár nincs vele semmi bajom, csak sokkal érdekesebb és izgatóbb szokott lenni a saját fantáziám. Igen, mindig magam előtt látok képeket. Ezek lehetnek igazán emlékezetes és megtörtént szexuálások, de lehetnek nagyon szenvedélyes fantáziálgatások. És igen, mindig valakivel, az esetek nagy részében ugyanazzal, de néha rám jön a leszbiség és akkor lánnyal.

A nőknél persze sokkal tágabb lehetőségek nyílnak meg a masztizáshoz. Először is zárjuk ki a segédeszközöket. Mármint azokat biztosan, amik kifejezetten segédeszközöknek számítanak. Azokban szerinten nem sok fantázia van. Akkor már inkább meglátni a legkülönbözőbb tárgyakban az eszközt, ami segíthet a csúcsra jutni. Nem könnyű megtalálni, de sokkal izgatóbb egy nem erre a célra kitalált eszközzel ügyködni. Sok konyhai tárgyban meg lehet látni a lehetőséget. Azt hogy én mikben láttam meg vagy találtam meg, arra most te térjünk ki.

A másik pedig az izgatható testrészek nagyobb előfordulása, mint a férfiaknál. Nekünk ott vannak például a cicik. Csak azzal, nehéz csúcsra jutni, de bemelegítéshez mindenképp nagyon hasznos és kihagyhatatlan egy kis saját mellfogdosás, simogatás. Általában rögtön belecsapok a közepébe, de van amikor előtte van egy kis előjáték, simogatás, markolászás; ezt mondjuk csak nagyobb időintervallum lehetősége mellett szoktam alkalmazni.

És akkor ott van a csikló és hüvely. Lehet választani, vagy duplázni. Nem tudom más lányoknál hogy van, de én magamnak csak az egyiket szoktam izgatni. Ennek több oka is van, az egyik, hogy valamiért az agyamban a hüvelyem és annak használata férfiakhoz kötődik, biztos valami földhőz ragadt gondolat, de nekem az a szexhez kapcsolódik szorosan, nekem ahoz mindenképpen szükséges egy férfi. Persze próbáltam, mert úgy nem nyilatkozunk (csak nagyon kevés dolgokról)  hogy nem próbáltuk. Én valahogy ügyetlen vagyok a hüvelyemhez, nem férek úgy hozzá, mint ha úgyan így egy fiú használná az ujjait. Segédeszközt pedig nem veszek igénybe. Nem is izgat fel annyira, ha magamnak csinálom. Így az esetek többségében csiklózom. Abban viszont nagyon ügyes vagyok.

Természetesen tökélyre fejlesztettem a csiklóizgatási technikám. Változó, hogy hogyan, lassan és finoman, vagy keményen és durván. Hangulattól függ. Bugyiban nem szeretek annyira ügyködni, mindenképpen letolom, vagy le is veszem, az korlátozza a teret. Néha hason fekszem és úgy, de az hosszú távon kényelmetlen, így nagyon sokszor háton fekve csinálom. A lábaimat mindig egy nagyon fura pózba helyezem. Egy négyzetet formálnak a lábaim, terpesztés, de térdek behajlítva és a lábfejeim összenyomva. Azért így, mert nem csuszkálnak a lábak, amikor az orgazmus közeledtével felemelem a csípőm és így ez a bezárt lábtartás görcsös erőkifejtés megtartására képes. 

Szárazon nem szeretem, úgy nem csúszik és tud fájdalmas lenni. Ezért mindig saját "sikosító" váladékot használok, ez lehet nyál, de a legjobban a hüvely nedvességet szeretem használni, annak a legjobb az állaga erre és ez is van a legközelebb. És szexi is összekenni az egész puncit punci nedvességgel. Ha minden meg van, akkor kezdőthet a móka.

Először mindig lassabban kezdem és több ujjat használok, aztán ahogy közeledek a csúcshoz, úgy gyorsítok a tempón és csak egyetlen egy ujjamat használom, erősen rányomva arra a pontra a csiklómon ahol a legerősebb az élvezet. Sosem veszem észre, de biztos nyögni szoktam. Szex közben is mindig nyögök, de ott sem veszem észre.

Ahogy az élvezet egyre erősebb lesz, már nem csak a puncimban érzem, hanem mindenhol, a lábaim remegnek, egyre többet és egyre rángatózóbban. A szemem csukva nagyrészt, a nyelvemmel pedig karikát formázok a számban, ha nem így van, nem is tudok elmenni. Fura. A kéjes érzés a csiklómon kívül a hüvelyembe is átkúszik, ott is érzem ahogy pulzál, ahogy ő is követeli a kielégűlést, de ő sajnos tőlem nem kaphatja meg. Legvégül már nincs körvonala a kezemnek csak elmosodott színek, olyan gyorsan csinálom, a csípőm már szinte 30 centit emelkedik, nehéz így sokáig maradni, de ezek, az orgazmus előtti közvetlen pillanatok a legeslegjobbak. De végül eljön a cél, amiért az egészed csináltad, néhány erősebb mozdulat és elélvezem. Lüktet az egész altestem, óriásokat lihegek és hirtelen nagyon fáradtnak érzem magam. De annyival szebb és könnyebb egy maszti után minden.

Na most lehet megvetni és pálcát törni. Csak rajta!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Az éjszakák hosszúak, pláne egyesek. De még ennek ellenére is hamar eltelnek. Hamar, hiszen élvezed. A reggel valami újnak a kezdete, még akkor is, ha az éjszakád végét jelenti.

Legyen hát folytatás! Legyen hát boldogság!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Nem csak azért nagyon jó dolog a szex, mert talán a legőszintébb örömforrás, ennél jóval több. A szex egy alagút, mindenki személyes fekete lyuka, amin keresztül percekre vagy órákra kiléphetünk ebből a világból, spirituális utazást téve. Minden megszűnik, nincs külvilág, nincs idő, csak pihegtek együtt a teljes megsemmisülést követve. A legnehezebb a visszatérés, visszajönni újra a valóságba, de a következő utazásig minden porcikáddal vágyod, hogy a másikkal együtt újra elutazzatok abba a teljesen új dimenzióba. Fontos mozgatórugója az életnek.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Eszméletlenül gyönyörűségesen mocskosat álmodtam az előbb:). Örömteli ilyen hajnalokra ébredni. Bár csalóka is nagyon, tudnillik felébredsz, tudod, hogy ez nem az a tér-idő kontinum amelyről álmodtál, de nem jut el az agyadig a jelen sem. Hanem a két dimenzió között ugrálgatsz még fejben és minden porcikáddal vágyod a folytatást. Lecsuktam a szemem és megkaptam. Olyan véget kaptam, amire vágytam, ugyan olyan mocskos és gyönyörűséges volt, mint a kezdet. Csak nem tudom, hogy tényleg újabb álom volt, vagy csupán önző módon tudatosan tovább pörgettem a cselekményt a záróképig. Szerintem lényegtelen.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!